Nyári időszámítás, avagy az utolsó fókuszcsoport Szovátán

Lezajlott az utolsó fókuszcsoportunk, ami nem másról szólt, mint az Élményakadémia és az Outward Bound Románia jelenlegi viszonyáról, és a szakmai módszertani különbségekről és hasonlóságokról.

Az elhivatottságot mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi kép, amit lelkes egyikünk varázsolt az abroszra.

Ami a legérdekesebb volt számunkra, hogy végre szó eshetett arról, hogy vajon miként látja egyik szervezet a másikat, milyen értékeket lát benne, és miben tudnának egymástól tanulni a szervezetek, illetve mik azok a területek, amikben fejlődni szeretnénk. Szóba került természetesen a nehéz sorsú fiatalokkal kapcsolatos munka és szakmai fejlődés kérdése is. Kiderült, hogy az OB Románia a kezdetekkor, a legelső programjainál sokszor fogadott hátrányos helyzetű csoportot, Erdély gyermekotthonaiból.

 Szováta sokunk második otthona, ami a hivatásunkat illeti, ezért mindig öröm ott időt tölteni, sok szép és érdekes élmény tartozik hozzá. Kellőképpen el is érzékenyültünk, majd nagy inspirációval tértünk haza, ami leginkább annak köszönhető, hogy új tervek szövődtek közös munkáról, tapasztalatcseréről, és közös csapatépülésről.

Aztán még zenéltünk, kutyáztunk, beszélgettünk kicsit a helyiekkel és egymással is. Mivel sokszor mi sem találkozunk egymással az Élményakadémián belül, ezért volt miről beszélni. Legfőképpen a "hátrányos helyzetű" fiatalokkal kapcsolatos ötleteinkről, és jelenlegi projektjeinkről. A Tavaszi Szél indulásakor ugyanis éppen elkezdődött a Tőlünk Nektek legújabb része is, ami szintén egy igen szívünkhöz közel álló program.

Orsink, aki szociológus, és a Tavaszi Szél kutatásért felelős munkatársa, és kismamája, félelmet és fáradságot nem ismerve vágott neki ennek az útnak. Sok órás út, és egy fókuszcsoport-vezetés, majd másnap Marosvásárhelyen 5 interjú várt rá, de hősiesen állta a sarat. Azért a két nap alatt elfáradtunk, elcsigázódtunk és el is aléltunk estére.

Utolsó nap reggelén meglátogattunk a szovátai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonát, ahol épp előző este volt egy hagyományőrző ünnep.
Körbevezettek minket, beszélgettünk a házvezetővel és néhány ott dolgozóval.
A szovátai gyermekotthon elmondhatja magáról, hogy szerencsés: nagy területen gyönyörűen felújított és karbantartott udvaron szép és jó hangulatú házak, sportpálya, kis gazdaság növényekkel és állatokkal. Nem akartunk nagyon most fényképezni, hogy ne tűnjünk turistáknak, akik számára ez csak egy érdekesség, zavarba hozva ezzel a gyerekeket, inkább csak leírjuk, mit láttunk.

Közben megtudtuk, hogy a fiatalok, gyerekek ott gazdálkodni tanulnak, és a házvezető szerint ez nagyon fontos dolog, mert kamaszként vagy fiatal felnőttként már nehéz velük megszerettetni az efféle munkát. Viszont ha gyerekkorban elkezdik, annak nagyon sok haszna lehet. Szerintem jó gondolat ez, reméljük, minél több gyerek megszereti a kertet és az állatokat.

Hát, röviden ennyit az utunkról, most jöjjön a nyár, és süssön a nap :)

Szeptemberben ismét jövünk, addig készülünk, tervezünk, Orsink pedig analizál...

Mi történt azóta?

Minden a tervek szerint alakul!

Az elmúlt több, mint 1 hónap alatt sok-sok részlet a helyére került, és haladunk a céljaink felé, ami nagy öröm!

KÉRDŐÍVEZÉS

Egyrészt Kutató Orsinkkal összeraktuk a kérdőíveket, amelyeket mind a négy szervezet munkatársai kitöltöttek. Ez volt az első igazi lépés, ahol már a távoli célként megfogalmazott jó gyakorlat gyűjtés alapjai megszülettek.

A munkatársak (beleértve minket, az Élményakadémia munkatársait is) a kérdésekre válaszolva lehetőséget kaptak, hogy elgondolkodjanak azon, hogy jelenlegi munkájuk mit jelent nekik, milyen jól működő, vagy kevésbé működő elemek vannak a munkájukban, vagy épp azon, hogy mik a személyes céljaik, és ezekhez milyen módszereket használnak.

Tapasztalatok:
 - Fontos, hogy a kérdőíveket senki nem kedveli :) Ezért szükség van a háttártámogatásra, motiválásra, hiszen ez egy plusz teher, aminek ha nem látja értelmét az, akit kitöltésre kérünk, akkor nem biztos, hogy rászánja azt az 15-20 percet.
- Az sem mellékes, hogy internet elérése, és számítógépe nem mindenkinek van, akármennyire is 2015-öt írunk. Tehát készülni kell arra, hogy ilyen esetben papír-alapú kérdőívünk is legyen.
- Még egy tanulság: A kérdőív anonim, de ha valaki nem szeretné, hogy gondolatai, pozíciója, vagy egyéb információk alapján beazonosítsák, akkor megijedhet a kérdőívtől. Fontos volt nekünk is, hogy elmondjuk: ez a kérdőív kitöltött formában csak és kizárólag a kutatásért felelős ember számára látható, mindenki más számára csupán az ezekből összesített eredmény, azaz a statisztika látható.


INTERJÚZÁS

Ez után interjúk kezdődtek, kifejezetten mélyinterjú-jelleggel. Szintén mind a négy szervezet munkatársaival beszélgettünk közel másfél-másfél órát, ahol a kérdőívnél sokkal részletesebben kifejthették álláspontjukat, és mélyebben is felkutathatták saját válaszaikat a kérdésekre.

Tapasztalatok:
- Az interjúkat minden esetben olyan emberek vezették le, akik az adott célcsoporttal nincsenek semmilyen kapcsolatban. Tehát például Rákospalotán Tomi és Nonó, akik szociális munkások, de nem ismerték Rákospalotát, az Élményakadémiánál Kutató Orsink, akit a Tavaszi Szép projekt kapcsán ismertünk csak meg, és az OB Romániánál is ő.
- Tomi és Nonó nagyon élvezték az interjúzást, azt mondták, hogy a nevelők legtöbbször szintén örültek neki, hogy lehet olyan dolgokról nyíltan beszélni, amik a hétköznap sűrű tennivalói között elvesznek. Mi, az Élményakadémiánál szintén nagyon élveztük a beszélgetést, hiszen egyértelmű irányvonal mentén beszélgethetünk saját egyesületi jövőnkről, figyelembe véve a múltat és a jelent.


FÓKUSZ CSOPORTOK

Most van a fókusz csoportok ideje, már ebből is lezajlott egy Rákospalotán. Ez szintén a munkatársakkal történt, de már közösen, egymás előtt beszélgettek az adott témákról.

Nemsokára az Élményakadémia és az OB Románia közös fókuszcsoport-beszélgetésére utazunk Szovátára, ahol megismerhetjük egymás álláspontját, nézeteit, jelenlegi helyzetét, és vágyait, fejlődési irányait.

Nagyon várjuk a találkozókat, és be fogunk számolni az eseményekről, fotókkal is!

Helyzetjelentés

Álljon itt most egy helyzetjelentés, hogy lássuk, mi is történik most a projektben:

• Április 13-án kiküldtök az online kérdőíveket a TSZ csoportba, így minden intézményi kapcsolattartónk elkezdhette kiküldeni a munkatársaknak. Ezek beérkezési határideje Május 11, azaz holnap.
• Április 14-én az intézményi munkatársakkal való mélyinterjúk készítésére kiválasztottunk külsős munkatársakat, akiket még azon a héten Ari Orsi szociológus, és kutatásért felelős munkatárs, felkészített. A terv, hogy a két gyermekotthon: Szent Ferenc Alapítvány és Rákospalota dolgozóival a mélyinterjút külsősök végezzék: Rákospalotán tomi és Nonó lettek az interjúerek, Erdélyben pedig az OBR munkatársai közül kerültek ki az interjúkészítők. Ezek után el is kezdték az interjúk szervezését és kivitelezését. Ennek végső határideje június 15 lesz.
• Május 11-én, azaz holnap hivatalosan is elkezdjük az intézményi fókuszcsoportok leszervezését.

Jelenleg itt tartunk, és nagy a lelkesedés. Akik az interjúkat végezték, mind arról számolnak be, hogy nagy élmény volt beszélgetni a nevelőkkel, vagy házvezetőkkel.

Folytatjuk...

Első nehézségek és sikerek, avagy: Kilépés a komfortzónából, Vol. 1.

Már egy ideje nem írtunk az eseményekről, aminek egyszerűen az az oka, hogy rengeteg, de rengeteg a dolog a Tavaszi Szél háza táján!

Tanulságok hada, események sora, egyeztetni valók garmada...

Megpróbálom felvázolni az eddigieket:

Az 1. partnertalálkozó után beindult a fogaskerék, és mind a 4 szervezet a saját maga körében elkezdte szervezni a csapatot, tervezték az időbeosztásokat, a pénzügyeket. Aztán elkezdődött a kutatás, sőt, egy része már holnap be is fejeződik: zárjuk a kérdőívek beérkezésének határidejét.

Nehézségek:
Ami nehéz volt, hogy ez a projekt olyan Erasmus+ kategóriába tartozik, amiből még nincs előttünk megvalósult példa, hiszen az Élményakadémia az elsők között van, aki ebben a kategóriában pályázott, és egyben nyert is.

Továbbá mi még sohasem végeztünk kutatásokat, ezért sokáig kellett alakítani a kutatást, hogy egy komplex egésszé váljon.

Nehézség volt az is, hogy sokban új, ismeretlen intézmények, szervezetek vagyunk egymás számára, bár az OB Románia szervezettel baráti és szakmai viszonyban is vagyunk, ilyen típusú programban még együtt nincs tapasztalatunk, Rákospalotát is nagyon szeretjük, és ők is minket, hiszen évek óta dolgozunk velük együtt a Tőlünk Nektek sorozatban, viszont mint intézménnyel, ilyen partneri viszonyunk még nem volt. A Szent Ferenc Alapítvány pedig tökéletesen új partner, így a személyes ismerkedés és bizalomépítés nullpontjáról kellett eljutnunk 1-2 hónap alatt arra a szintre, hogy értsük egymás nyelvét, szándékait, értsük a projektet, és kialakuljon egy hatékony együttműködés.

A saját egyesületi működésünkben is volt átalakítani, megoldani való, mivel jelen pillanatban ketten visszük a Tavaszi Szél teljes szakmai részét, és van egy projektkoordinátorunk, de tudni kell, hogy egy egyesület egy időben nem csupán egy programot valósít meg, hanem viszonylag sokat, és ezekben mind helyt is kell állnia.

Sikerek:
De nézzük, mi volt mégis, ami túllendített minket a nehézségeken?

Fontos, hogy van egy ügyvezetőnk, Zsuzska, aki az egész folyamatot átlátja, és segít meghozni a végső döntéseket, illetve projektkoordinátorunk, Orsi, aki levette a vállunkról a pályázati adminisztratív feladatokat és tartja a kapcsolatot a Nemzeti Irodával. Akik benne vagyunk a Tavaszi Szél csapatban, elhivatottak vagyunk és szeretjük ezt a projektet. Ez is nagy jelentőségű, ezt máshogy nem is lehet, csak, ha a munka nem csupán munka!

Hálásak vagyunk továbbá Ari Orsinak, aki az egész kutatási részt vezeti, hogy szociológusként és emberként is behozta a projektbe a tudását, lelkesedését.

Köszönjük és első sikerként könyveljük el a már ismert és az új partnerszervezetek aktivitását, rugalmasságát, bizalmát is, és azt, hogy úgy látjuk-érezzük, hogy a Tavaszi Szél őket is meglegyintette, azaz, hogy hisznek a projektben, és tesznek is az eredményekért. Jó, hogy folyamatosan kommunikálunk, és tisztázunk minden fontos kérdést.

Tehát sok mindenre menet közben derült fény, rengeteget egyeztettünk a Nemzeti Irodával, akik készségesen válaszoltak minden aprólékos kérdésünkre. (Körülbelül onnantól kezdve, hogy pontosan milyen költségek milyen kategóriába tartoznak, odáig, hogy hány rubrikát húzzunk az Excel táblában...) Nagyon jó egy olyan pályáztatóval dolgozni, aki valódi érdeklődést és segítségnyújtást ad a sikeres megvalósításhoz.

Tehát összességében ezek a tanulságok. Az élet, ha nem is habos torta, de biztosan ehető!

I. Partnertalálkozó - 4 intézmény, 4 világ

Elkezdődött…

Március 20-22 Szeged, 1. Partnertalálkozó! Kik vettek részt?

 - Éva, Csaba a Dévai Szent Ferenc Alapítványtól (partner szervezet, megvalósítási hely)

 - Goni és Ági az EMMI Rákospalotai Speciális Gyermekotthontól (partner szervezet, megvalósítási hely)

 - Csaba Era és Orsi az Élményakadémia Közhasznú Egyesülettől (fő pályázó, képző szervezet)

 - Kinga és Ádám az Outward Bound Románia szervezetétől (képző szervezet)
 - Ari Orsi, aki a kutatás szakmai összeállításáért felel

A koncepciónk - avagy hogyan is dolgozunk...

A Tavaszi Szél program célja nem az, hogy mi, Élményakadémiások megmondjuk, hogy mit hogyan kell csinálni Rákospalotán, Déván vagy bárhol a világban. A cél egy együtt gondolkodásra hívás. Már az előzetes látogatások alkalmával is tapasztaltuk, hogy mennyi rejtett kincs van a Partnerintézményeknél. Az autentikus-nevelő attitűdön, a projektszemléletű gyermeknevelésen túl a módszertani képzések sorozatán át a 20 éves személyes szakmai tapasztalatokig. Azt keressük, ami működik, és azt kutatjuk, hogy ezek hogyan ültethetőek át egy másik intézménybe.

Az első Partnertalálkozó alkalmával természetesen szó volt arról, ki honnan jött, kit mi motivál, kinek mik a feladatai, mik az igényei, mi is a kutatás ebben a programban, miért is kutatunk egyáltalán.

Mit tanultunk ebből...?

Számomra volt valami, ami ennél sokkal többről szólt. Egy térben volt 4 különböző profilú intézmény, annyira különböző, hogy alkalmanként „szótárazni” kellett egymás kifejezéseit. Az egyetlen dolog, ami összeköti ezt a négy intézményt az a tény, hogy mindannyian valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő fiatalokkal foglalkozunk.

Ezek a szakmai-kulturális különbségek első pillanatban meglepőek, nem értjük egymást, nem értjük egymás céljait, motivációját. Aztán lassan-lassan, engedve az intézményeink nyújtotta szakmai, attitűdbeli keretek szorításán ráébredünk, hogy amit a másik mesél érdekes. Sőt… talán egy apró szeletét, egy-egy fogást érdemes lenne átvenni. Aztán felmerül az igény, hogy ne csak beszéljünk erről, hanem nézzük meg. Mindenki menne mindenkihez, tapasztalatcserére, látogatni, programokat tervezni közösen, 3 hétre Dévára nevelőnek, megtapasztalni milyen Rákospalotán átmenni a dupla „zsilipkapun”, kipróbálni az OBR féle expedíciót.

Elkezdődött… egy párbeszéd, egy közös gondolkodás, egy ötletelés, együtt álmodozás. Nekem ennyi elég, a kutatás, a képzések, a Jó Gyakorlatok pedig majd eszköze lesz ennek a párbeszédnek.

Az Előkészületek

Minden kezdet könnyű!

Januártól egészen Március 20-ig tart az előkészítő szakasz. Mit is jelent ez?
Januárban elkezdtük átnézni, megérteni, kigondolni a pályázat alapján a megvalósítandó feladatokat, felállítottuk a csapatokat, felvettük a kapcsolatot a partnerekkel. Pénzügyi és dokumentációs rendszert kezdtünk el kialakítani, és logisztikai tervezésbe is kezdtünk.

A Március 20-22 között zajló 1. Partnertalálkozóval zárul ez a szakasz, ahol egyben el is indul majd az új blokk, ezzel ez a találkozó a célok megvalósításának első igazi lépése lesz.

A partnertalálkozóról beszámolót is készítünk.