III. Partnertalálkozó, azaz PT3 - Beszámoló

A Rákospalotai Leánynevelőintézetben tartottuk a harmadik találkozót.

Jelen voltak:
Ari Orsolya szociológus, kutatásért felelős munkatárs
OBR: Blizik Anitta, Vajda Kinga és Horváth Éva
Déva: Nagyfalusi Éva
Rákospalota: Gonosz Katalin, Tolnai Juli
Élményakadémia: Kis-Kopárdi Csaba, Schmidt Erika, Csapi András, Juhász Zsuzsanna

A találkozó témái voltak:

1. A zárótanulmány prezentációja (Ari Orsi) és értelmezése, kérdések megválaszolása
2. A tanulmány alapján hiányterületek kiemelése, ezek alapján jó gyakorlat gyűjtési célok, fókusz véglegesítése
3. A projekt eddigi szakaszainak értékelése és a továbbiak elővezetése, a 2016-os év tervei és kérdései.
4. A jó gyakorlatok űrlapjának értelmezése és egyeztetése.

Ezen kívül, a tanulmány kivonatáról való beszélgetések során betekintést nyerhettünk egymás tevékenységeibe, hétköznapi szituációkba, összehasonlíthattunk nevelési és fejlesztési módszereket, részletekbe menően kaphattunk képet egy-egy kérdés kapcsán a partnerintézmények működéséről.

A látogatáskor tettünk egy rövid sétát az intézményben, ahol kísérőnk, Juli kalauzolt minket.

A program végén egy közös vacsorával zártunk.

A találkozó alapján elkezdtük kidolgozni a jövő év konkrét tevékenységeit és programjait, és stratégiáit a láthatóság, a kommunikáció kapcsán. 

II. Partnertalálkozó, Hajdúszoboszló - Beszámoló

A Tavaszi Szél háza táján majdhogynem véget ért az első nagy sürgés-forgás időszak.
Ez az időszak hivatalosan a kutatási fázis, amely a négy partnerintézmény helyzetfelméréséről szólt, Ari Orsi szociológus segítségével.
Az utolsó, kutatásba illesztett felmérések a partnertalálkozón zajlottak le, így az elmúlt fél év összesítése csak ez után történik majd.

A kutatásban az alábbiak történtek:

1. Kérdőívek:
 - 128 db intézményi
 - 30 db fejlesztő szervezeti
2. Mélyinterjúk:
 - 39 db intézményi
 - 14 fejlesztő szervezeti
3. Fókuszcsoportok:
 - 7 db 

Az eredményeket 2015. Október 10-éig várjuk Orsinktól.

Hajdúszoboszló, 2015. Szeptember 4-6

A partnertalálkozón már elkezdtük a jó gyakorlatokkal kapcsolatos tennivalók összegyűjtését, és a "Jó gyakorlat" közös definíciójának kiötlését.
Ehhez példákat, saját tapasztalatokat hoztunk elő, és igyekeztünk egy mindenki számára elfogadható, objektív nézőpontból értékelhető definíciót alkotni.

A szempontok:

A jó gyakorlat:
- példaértékű (vonzó, inspiráló, követendő)
- saját tapasztalaton alapul (látott, kipróbált)
- szakmai célt valósít meg (szakmailag alátámasztható, fejlesztési célú)
- adaptálható (a legtöbb, általunk ismert környezetre)

A jó gyakorlatok gyűjtéséhez egy minta-dokumentumot készítettünk. Ennek végleges formáját is október 10. után tesszük közzé.

A megegyezés szerint ugyanis október 10-éig "demo időszak van", azaz elkezdjük a gyűjtést, de egyelőre teszteljük a kritériumrendszert, a minta-dokumentumot, és az időszak alatt derül ki az is, hogy egy jó gyakorlat hány oldalban írandó meg.
A kérdést az indokolja, hogy nem tudjuk, milyen nyelvezettel, milyen részletességgel érdemes leírni egy jó gyakorlatot ahhoz, hogy érthető, és mindenki számára elsajátítható legyen. 

Felmerült a kérdés, hogy kétféle terjedelemben írjunk le gyakorlatokat;
- ha a jó gyakorlat egyszerűbb, és rövidebben leírható
- ha összetettebb, bővebb magyarázatra szorul

Annak érdekében, hogy ezekre választ kapjunk, a mostani tesztelési időszakot tűztük ki, mely alatt minden szervezetnek egy egyszerű, és egy összetett jó gyakorlatot kell megírnia, és azt a csoport számára elküldenie véleményezésre. 
Minden szervezet véleményez minden jó gyakorlatot.

Végeredményben háromféle jó gyakorlatot gyűjthetünk össze:
- a fejlesztő szervezetek főként nevelők számára
- a gyermekotthon, nevelőotthon munkatársai főként a gyermekek számára
- mindkét szervezettípus az intézmények számára

A kutatási eredmények megszületése után pedig elindul a célirányos gyűjtés, amely kifejezetten a kutatás alapján kirajzolódó hiányterületek megoldására keres javaslatot.

Számunkra most kezdődött el a Tavaszi Szél projekt nagyobb kihívással járó időszaka, mivel ezen a téren úttörőként fejlesztő szervezetek és gyermekotthonok, nevelőotthonok közös jó gyakorlatait járjuk körbe, és gyűjtjük össze.

Ez úton is szeretnénk megköszönni az eddigi lelkes és professzionális munkát mindenkinek, aki a Tavaszi szél projektben részt vesz, és kiemelnénk Ari Orsit, aki lelkiismeretes munkájával óriási szakmai támogatást nyújtott a csapatnak.

Mivel Orsi éppen kismama, így a következő partnertalálkozó (November 12.)lesz az utolsó alkalom, amit együtt töltünk, a projekt további részében új kutatásért felelős kolléga veszi át az ő munkáját.

Köszi Orsi!

Nemsokára jelentkezünk az eredményekkel!

I. Partnertalálkozó - 4 intézmény, 4 világ

Elkezdődött…

Március 20-22 Szeged, 1. Partnertalálkozó! Kik vettek részt?

 - Éva, Csaba a Dévai Szent Ferenc Alapítványtól (partner szervezet, megvalósítási hely)

 - Goni és Ági az EMMI Rákospalotai Speciális Gyermekotthontól (partner szervezet, megvalósítási hely)

 - Csaba Era és Orsi az Élményakadémia Közhasznú Egyesülettől (fő pályázó, képző szervezet)

 - Kinga és Ádám az Outward Bound Románia szervezetétől (képző szervezet)
 - Ari Orsi, aki a kutatás szakmai összeállításáért felel

A koncepciónk - avagy hogyan is dolgozunk...

A Tavaszi Szél program célja nem az, hogy mi, Élményakadémiások megmondjuk, hogy mit hogyan kell csinálni Rákospalotán, Déván vagy bárhol a világban. A cél egy együtt gondolkodásra hívás. Már az előzetes látogatások alkalmával is tapasztaltuk, hogy mennyi rejtett kincs van a Partnerintézményeknél. Az autentikus-nevelő attitűdön, a projektszemléletű gyermeknevelésen túl a módszertani képzések sorozatán át a 20 éves személyes szakmai tapasztalatokig. Azt keressük, ami működik, és azt kutatjuk, hogy ezek hogyan ültethetőek át egy másik intézménybe.

Az első Partnertalálkozó alkalmával természetesen szó volt arról, ki honnan jött, kit mi motivál, kinek mik a feladatai, mik az igényei, mi is a kutatás ebben a programban, miért is kutatunk egyáltalán.

Mit tanultunk ebből...?

Számomra volt valami, ami ennél sokkal többről szólt. Egy térben volt 4 különböző profilú intézmény, annyira különböző, hogy alkalmanként „szótárazni” kellett egymás kifejezéseit. Az egyetlen dolog, ami összeköti ezt a négy intézményt az a tény, hogy mindannyian valamilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő fiatalokkal foglalkozunk.

Ezek a szakmai-kulturális különbségek első pillanatban meglepőek, nem értjük egymást, nem értjük egymás céljait, motivációját. Aztán lassan-lassan, engedve az intézményeink nyújtotta szakmai, attitűdbeli keretek szorításán ráébredünk, hogy amit a másik mesél érdekes. Sőt… talán egy apró szeletét, egy-egy fogást érdemes lenne átvenni. Aztán felmerül az igény, hogy ne csak beszéljünk erről, hanem nézzük meg. Mindenki menne mindenkihez, tapasztalatcserére, látogatni, programokat tervezni közösen, 3 hétre Dévára nevelőnek, megtapasztalni milyen Rákospalotán átmenni a dupla „zsilipkapun”, kipróbálni az OBR féle expedíciót.

Elkezdődött… egy párbeszéd, egy közös gondolkodás, egy ötletelés, együtt álmodozás. Nekem ennyi elég, a kutatás, a képzések, a Jó Gyakorlatok pedig majd eszköze lesz ennek a párbeszédnek.